Megszívtuk, mint az egyszeri nutriatenyésztő a kommunizmust: lehet, hogy utolsó, Portugália elleni meccsünkön kénytelenek leszünk az első jöttmentet az ellenfél tizenhatosához állítani. Hajdu Péter már be is jelentkezett azzal, hogy 90 perc képernyőidőért élő adásban megfej egy politológust, de innen üzenjük neki, hogy akkor inkább a masszőrje szomszédját választjuk. A drámai helyzet oka, hogy minden szóbajöhető csatárunk megsérült. Blaise N'Kufo még a torna előtt, Frei, Streller és a csapat messze legjobban teljesítő tagja, Derdiyok közben. Ha utóbbi estig nem tér magához, kénytelenek lehetünk az amúgy támadó középpályás Hakan Yakinnal és a szélső Johan Vonlanthennel -- úristen, majdnem azt mondtam, hogy rohamozni, de még időben visszaszívtam. A meccs előtt persze mindenki fogadkozik, hogy most majd tét nélkül játszunk egy rohadt nagyot, de erre azért nem vennék fondüt. Mindenesetre csodálatos lenne, hogy ha már ilyen balfék módjára kiestünk, legalább megfricskáznánk a végén a Percekig Fetrengő Zseléseket. Csakazértis hajrá, Svájc!